NAGY KÁROLY CSILLAGDA, BICSKE
„Kiállító- és emlékhely Nagy Károly egykori csillagdájában”
CSILLAGDA ÉPÜLETEGYÜTTES – CSILLAGDA, MAUZÓLEUM, KERT – ÚJRAÉPÍTÉSE
Bicske - hrsz.: 0183
A képsorban at egykori budapesti, Gellért-hegyi csillagvizsgáló terve is látható. Vissza lehetne építeni a tervezett óriási építkezések helyett.
Ónodi Szabó Lajos építész irodájában készült a terv 2012-ben.
tervlapok PDF-ben: alaprajz, alaprajz és homlokzat, reptér elhelyezési terv
A tervezési feladat
Bicske város Önkormányzata, mint a terület tulajdonosa közösségi célú fejlesztést határozott el a két romos épületmaradványt tartalmazó, 11 hektáros ingatlanon. A nagyközönség számára is hozzáférhetővé kívánják tenni Bicske történelmének és kultúrtörténetének néhány emlékét. Ezek szellemében a modern csillagászat és ökológiai tudomány eredményeit is bemutatják.
Jelenlegi állapot
A szép fekvésű dombtető a Mányba vezető országút mellett, az M1-es autópálya közelében van. Mai képét az erdővé vadult, egykori angol park határozza meg. Jelenlegi állapotában, bekerítetlenül, őrizetlenül, két romos épületmaradvánnyal, a területen elszórtan fellehető, szép, tardosi „vörös-márvány” kőfaragványokkal, a második világháború pusztítását idézi. A területet borító, nem túl értékes faállomány és növényzet között egy-egy tisztás és az úthálózat némely maradványa utal még a jobb napokat látott, valaha bekerített parkra. Közművek nincsenek az ingatlanon, biztosan csak egy kútról tudunk, amelyről fénykép maradt fenn.
Az épület története, jellege, állapota
Az ingatlan történetének részletes ismertetésétől e helyen eltekintve, csak a legfontosabb adatokat emelem ki. Nagy Károly, a XIX. századi magyar kultúrtörténet egy kevéssé ismert, de annál jelentősebb tudósa volt. Matematikusként és csillagászként nemzetközileg ismert volt, tudós kortársaival kapcsolatban állt. Nem elhanyagolható az a pedagógiai tudás és életmű sem, amiről számos könyve tanúskodik. 1847-ben gr. Batthyány Kázmér uradalmi igazgatójaként megvásárolt annak birtokából a Bicske melletti, Galagonyás dombon 11,5 holdat. Ezen a területen kezdte meg annak az épületegyüttesnek a megépítését, amelyből mára csak az egykori mauzóleum és a csillagvizsgáló egyik tornyának romja maradt fenn. A birtokot kőkerítés vette körül, akkor a dombról gyönyörű kilátás nyílt a környékre. A leírások és régi helyszínrajzok tanúsága szerint számos épület állt itt. Az ún. hegyi kastély emeletes épülete szolgált a vendégek szállásául, a három toronnyal rendelkező csillagda épülete, a kis mauzóleum épület, egy kisebb, már akkor működő csillagvizsgáló épület, kocsiszín, istálló, kertészlak, üvegház, kapusépület alkották az épületegyüttest. A hagyomány szerint, testvére hirtelen halála után, Nagy Károly Pollack Mihályt bízta meg a tervek elkészítésével, a művészettörténészek jelenlegi álláspontja szerint ez nem igazolható. Az építtetői szándék szerint itt működött volna az akkori ország legkitűnőbb csillagvizsgáló obszervatóriuma, melyhez egy elsőrangú távcső el is készült Bécsben. Szándékában állt még Bicskén egy matematikusokat, természettudósokat és csillagászokat képező „seminárium” létrehozása. Könyveket, műszereket rendelt és folytak az építkezések, amikor az 1848-49-es szabadságharc kitört. 1849-ben Nagy Károlyt letartóztatták, majd bizonyítékok hiányában szabadon engedték. Ezután birtokát a Kincstárnak adományozta, majd Bécsbe és onnét Párizsba kötözött, ahol 1868-ban halt meg.
Az ingatlan tulajdonosai a történelem során változtak, végül az államosítás után a helyi TSZ használatába került. A második világháborúban rommá lőtt épületek használható maradványait a környék lakói elhordták, csak nagyméretű faragott köveket és a jelenleg álló romokat hagyva maguk után. A műemlékké nyilvánított ingatlanon több alkalommal készítettek felmérést, programok és tervvázlatok készültek különféle hasznosítási elképzelésekről. Kiemelendő az a kutatói munka, melynek több évtizedes hagyománya elsősorban a csillagász szakma és néhány helytörténész ügyszeretetét dicséri. Horvai Ferenc csillagász nagy segítséget nyújtott jelen tervünk programjának megalkotásában.
A mauzóleum
Az épületegyüttesből legépebben az a mauzóleum maradt meg, amelyet Nagy Károly váratlanul elhunyt testvére és a saját részére építtetett. A történelem különös szeszélye, hogy egyikőjük sem nyugszik itt. A három helyiségből álló, szimmetrikus, szép klasszicista épület esetében Pollack Mihály szerzősége elég valószínűnek látszik. A tető és zárófödém nélkül álló, tégla és mészkőfalazatos épület díszei azok a mesterien faragott, tardosbányai kőtagozatok, melyek egy részét az 1980-as években műkővel pótolták. A párkányok, pilaszterek, nyíláskeretezések és lépcsők mellett ki kell emelni a portikusz négy, szürke kőből faragott oszlopát, melyek a kis épület díszei. Az épületet az 1980-as években az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította,..
A csillagvizsgáló épület
Az egykori csillagvizsgáló épület föld feletti maradványa annak nyolcszögletű, középtengelyben elhelyezkedő tornya, mely igen romos állapotban maradt ránk...
A romos torony megerősítésére a legkisebb helyigényű és szabadon alakítható gipszbeton szerkezet ajánlható.
